2010. január 5., kedd

2010 első bejegyzése





Kívánok mindenkinek boldog, böködésben gazdag új évet!

Jó régen jártam erre, aminek a karácsony előtti hajtás volt az oka. Túléltem valahogy, holtfáradtan, de boldogan zártam be a boltot dec. 24-én délben. Az lebegett a szemem előtt, hogy utána január 12-ig pihenés következik.
Hát persze, ahogy Mónika elképzeli.
A karácsony a szokásos módon telt. Szenteste nálunk vacsiztak a nagyszülők. Vörösborban áztatott aszalt szilvával töltöttem karajt, és pulykamellet sütöttem egyben, mézes- diós kéreggel.
Nagy sikere volt mindkettőnek.
Karácsony első napján délelőtt nővéremék jöttek, majd mindannyian elmentünk anyáékhoz ebédelni. Ebéd után elmentünk keresztanyuékhoz, majd este a tesómékhoz.
Karácsony második napján pedig anyósoméknál ebédeltünk, még szerencse, hogy egy emelettel laknak feljebb, nem kellett messze menni.

Két ünnep közöttre egy kis Ausztriai kirándulást terveztünk, nem messzire, csak ide a környékre.
Persze nem lett belőle semmi.
Hétfő délelőtt kaptunk egy telefon, ami után jött a döbbenet, és a gyász.
Autóbalesetben meghalt Cece ( Horváth Zoltán) csapatunk centere. Nagyon jó ember, jó barát, és nem utolsó sorban egy nagyon jó játékos.
Hétfő, és kedd este közös gyertyagyújtáson emlékeztünk, szerdán pedig a baleset helyszínén állítottunk neki egy ideiglenes emlékhelyet.
Mindez a szilveszterünkre is rányomta a bélyegét, a tervezett buli elmaradt, csendben, itthon szilvesztereztünk.
Most, több, mint egy hét után már egy kicsit könnyebb. Juli, Zolika felesége nagyon kedves levelet írt nekünk, ami egy kicsit enyhít a fájdalmon.
Holnap még kemény lesz, Sopronba megyünk, ott lesz a temetés, szombaton pedig meccs, immár Cece nélkül. Nem merek még rá gondolni sem, mi lesz. A csapat összeomlott, most próbálja felrázni őket az edző több, kevesebb sikerrel.

Ezek után, ugye mondanom sem kell, mennyire ment a hímzés. Hát nem nagyon. Néztem a mintaívet, de mindig Cece arca volt a szemem előtt.
Azért sikerült befejeznem a DIM képemet. 2 napig kontúroztam, a végén már azt hittem, hogy befonom a szemöldökömet is, annyira nem volt hozzá kedvem.
Képet nem tudok igazán jót mutatni, mert nincs természetes fény, ezért bocsi.

Van még "tartozásom", a tavalyi hímzéseim, és az idei tervek, azokról majd egy kicsit később.




Nincsenek megjegyzések: