Kiri kendő

Gyors képeket mutatok az elkészült kirimről.
Kereken 1 gombolyag ment bele talán ha 2 méterem maradt a fonalból.
Délután pánikszerűen elrohantam Katához, és vettem még egy gombócot,mert azt hittem nem lesz elég a fonal. De elég lett. Így viszont meglesz anyósom karácsonyi ajándéka, mert teljesen belezúgott a kendőmbe.
A fotók nem adják vissza a kendő színét, most készültek, vakuval.

Kiri, avagy kötögetek, bontogatok....

Az előző bejegyzésemben utaltam arra, hogy Katánál milyen gyönyörűséges fonalakat láttunk.
Nos, nekem természetesen vennem kellett, és persze, hogy nem bírtam ki, feltétlenül neki kellett állnom még tegnap kötésének.
Első kendőm lesz ez, ha egyszer elkészül. "Sokáig" filóztam, hogy mit kössek, végül megállapodtam magammal, hogy elsőre talán egy kiri lenne a legjobb. Nem tűnik olyan nehéznek a mintája, és elég haladós is. Vagy 20 éve nem kötöttem csipkét, ezért bevallom,hogy az elején küzdöttem vele becsülettel, de most már elég jól belelendültem. Igaz, néha bontok is, de egész jól haladok.
Ez a kép tegnap készült kinn a teraszon,mikor végre kisütött a napocska.Így látni igazán, milyen szépek a színei a fonalamnak.
(Soleil Évitől kérdezném, ha erre jár, hogy vajon elég lesz-e egy gombolyag fonal, vagy vegyek még egyet? 10 dkg =550 méter, és 5-ös tűvel kötöm)

Novemberi találkozónk

Ismét eltelt egy hónap,és mi újra összejöttünk egy kis dumcsizásra, közös bökögetésre, kötögetésre, gyöngyözésre Kata boltjában, a Gyöngypiramisban.
Ez alkalommal akadtak hiányzók is Klaudia és Eszter. :-(((
Nagyon jó hangulatú volt a délután, és végre először én is sokáig tudtam maradni.
Nagyon sok hímzést vittem mutogatni, a hazaért RR kendőimet, egy kis karácsonyi egyveleget, és természetesen Samanthát, aki elkészült végre.
Vittem egy új hímzést is, egy DIM hóemberkét félig készen, és a horgolásomat.
Annyi gyönyörűséget láttam, hogy egy kicsit sárgultam is az irigységtől.
Kati elhozta két Auróra kendőjét, Soleil Évi egy érdekes baktust (aminek a színébe beleszerettem, és ma feltétlenül vennem kellett nekem is olyan fonalat) , és a folyamatban lévő hímzését, Kriszti a karácsonyi SAL-t, már majdnem készen.
Jucus "dekupázs" technikával készült apróságokat hozott, és szintén a karácsonyi SAL-t, amiből már alig hiányzott egy kevés hímzés. Azóta már persze elkészült vele, és elhozta a munkahelyemre, ahol meg is kukkanthattam. Köszi Jucus!
Ott volt még a talin Ami,aki báránykát horgolt, és az ügyes lánykái, valamint természetesen Kata, aki a helyet biztosította nekünk.
Kata egyébként "merényletet" is követett el ellenünk, ugyanis olyan gyönyörű fonalakat hozott a boltjába, hogy lehetetlenség volt belőlük nem vásárolni.
Haza is jött velem egy gyönyörű zöldes árnyalatú fonal,amiből meg fogom kötni életem első kendőjét, egy kirit.

Már nagyon várom, hogy december 18-a legyen és újra találkozzunk a csajokkal.

Samantha - sokadszorra

Egy gyors képet hoztam a csajom ma déli állásáról.
Vakus kép, ugyanis az eső reggel óta szakadt, olyan sötét volt,mintha esteledett volna.
Lehet, hogy a héten be is fejezem? Ki tudja?



Mutatok még valamit. A szülinapi tortámat. Úgy meglepett vele a férjem, hogy megszólalni sem tudtam. Oké, azt tudtam, hogy kapok tortát, na de hogy ilyet?????

JJ SAL és egyéb apróságok

Szombat este elkezdtem hímezni a Kriszti által meghirdetett JJ mintát. Nagyon aranyos kis minta, csak a színeivel nem vagyok még igazán kibékülve. De jelentem, ahogy készül, egyre jobban tetszik. 16-os aidára készül, természetesen DMC-vel. És hogy mi lesz belőle? Már megvan a tervem, de ez egyenlőre maradjon az én titkom.

Mutatok egy gyors képet Samantháról,azon is dolgozgattam egy kicsit. Már a mintaív felénél tartok. Talán még idén elkészül. Ha nem, arról Soleil Évi "tehet".


Történt ugyanis, hogy az utolsó talin olyan gyönyörűséges kendőket mutatott nekünk, hogy belém hasított, ilyen nekem is kell.
Felhívtam anyát telefonon, és feltettem neki egy (igazán szőke) kérdést:
"Mondd anya, a kötést el lehet felejteni?"
Mondanom sem kell, egy kicsit kiakadt a kérdésemen, ugyanis én régen,ezelőtt 20 -25 évvel gyönyörűen tudtam kötni. Pulcsikat, sapkát,sálat, kesztyűt,zoknit,papucsot,szóval mindent.
Lényeg: elmentem a Király utcába,és vettem fonalat. Anya tanácsára egyszerűbb dologgal kezdtem, egy baktust kötögetek mostanság.


De vettem annyi fonalat, hogy kijön belőle egy sapka, és egy zongorakesztyű is.
Utána pedig az Aurora szettel kacérkodom. :-))
Ja,és hétfőn voltam a Gyöngypiramisban (Szandrusnak mindenféle apróságért), és ott olyan gyönyörű fonalakat láttam, ( igaz még zsákban) hogy csak na!

Samantha - helyzetjelentés

Újra egy Lanarte képen dolgozom, ezúttal a Samanthán.
Az anyagot magam festettem, úgy gondolom, egész jól sikerült.
A múlt szombati, és tegnap reggeli állapot van a fotókon. Haladok, haladgatok.
A mintáért ezer köszönet Eszternek.

Ajándékba készült

Hétfőn hímeztem ezeket az apróságokat. Egy kis ollóőrt, ollótartót, és tűpárnát.
Természetesen egy kis ollót is kapott az ajándékozott,aki nem más,mint Anyukám.
Ő kapta névnapjára.

Jelentkezem

Hosszú idő után újra rászántam magam egy bejegyzésre.
Ennek oka is van, mégpedig az , hogy egy nagyon jó hangulatú keresztszemes- horgolós- kötős- gyöngyözős talin vettem részt. Ugye, aki ritkán jár, és nézelődik a blogok közt, az magára vessen.
Mert egész eddig nem tudtam arról, hogy tőlünk egy buszmegállónyira ilyen jó hangulatú kis összejövetelek vannak. Egyetlen dolgot sajnálok nagyon, hogy Évivel nem találkozhattam újra, mert ő már útra kelt a világ másik végére.
De itt volt Jucus, Kata, Ami, Kriszti, Klaudia, Soleil, akiknek a munkájában gyönyörködhettem.
Köszi lányok ezt a szép délutánt, ami biztosan nem az utolsó lesz, mert két hét múlva újra ott leszek.
Most jöjjenek a képek:







Gyönyörűségeket láttam, Jucus és Kriszti Dimensions képén már így félkészen is látszik, hogy mennyire szép lesz, ha elkészül.
Klaudia munkájáról sajnos nincs fotóm, de a blogján megnézhetitek.
Soleil x szemes hímzései is gyönyörűek, a HAED képe meseszép lesz, ha egyszer elkészül.
A kendői pedig egyenesen csodaszépek. Ha délután lesz egy kis időm, elmegyek valamilyen fonal után kajtatani, mert nekem is kell ilyen. (Valamikor rengeteget kötöttem, azt hiszem ideje újra nekiállnom.)
Ami munkáiról sajnos lemaradtam, mint ahogy Kriszti keretezett képéről is.

Én horgolást vittem magammal, karácsonyfára készítek díszeket, azon ügyködtem. Xszemest már lassan 1 hónapja nem hímeztem, egészen tegnapig. Mert a csajok olyan szorgosan böködték mellettem a saját munkáikat, hogy tegnap reggel én is elővettem Samanthát. Ezen dolgozgatok mostanság:

Életjel

Jó régen jártam a blogomon utoljára.
Indokom persze sok van, amik közül a legnyomósabb az, hogy nem nagyon volt gépem.
Azaz volt, de a gyermekem kezében, az övé ugyanis végleg tönkrement.
Azóta már kapott egy újat, utána pedig az én laptopom "betegeskedett".
Volt egy önként vállalt 1 hónap számüzetésem, amikor internet közelébe sem mentem, s meg kell mondjam, nem is nagyon hiányzott.
Lefoglaltam magam mással, el is csodálkoztam,mennyivel több szabadidőm van, ha nem gépezek.
Közben persze hímeztem szorgalmasan.
Elkészültem a spanyol táncosnővel, már nagyon- nagyon régen,valamikor februárban.

Azután pedig egy újabb Lanarte képbe böktem a tűmet,amit másodszor hímzek.
Az elkészült kép a nappalim falán van, és anyukám mindig gyönyörködik benne, ha belép a szobába. Ő az arab lány. Ekrü Hubert vásznat választottam alapnak, és az elmúlt 3,5 hónapban ezt böködtem. Nem gondoltam volna, hogy egyhuzamban kihímzem, és nem teszem félre valami új szerelem kedvéért. De jelentem, hogy ma délelőtt végeztem vele, pedig majd csak karácsonyra fogja anya megkapni. Sikerült titokban tartani előtte, mindig ködösítettem, ha azt kérdezte,mit hímzek éppen. Ezt is mutatom, még frissen ,melegen:

Lanarte: Spanish dancer

Az idei első hímzésemnek egy Lanarte képet választottam, a spanyol táncosnőt.
Az anyagot magam festettem, grafitszürke ruhafestékkel. Nem mertem bevállalni a feketét, a szemeim miatt. 14-es aidát választottam, tudtam, hogy később megbánom majd, hogy nem vászonra hímzem, de a sötét alap miatt jobbnak láttam az aidát.


A kép, amit mutatok , egy heti haladásomat, a múlt szombati állapotot tükrözi.
Azóta sajnos nem volt időm hímezni.
A kép vakuval készült, az alap természetes fénynél ennél sötétebb.
Nagyon jó hímezni, már lassan az arcához érek, azt pedig imádom böködni.

JJ Birthday Flowers RR 12.

Egy kicsit megkésve, de ideért hozzám Mannamari terítője.
Eredetileg decemberben fejeződött volna be ez az RR, de volt egy kis csúszás.
Ezért nem is időztem vele sokat, pénteken kaptam kézhez, és ma reggel a párom már el is vitte a postára.
Remélem, legkésőbb szerdán már Mannamari gyönyörködhet benne.
Én is megkaptam a saját kendőmet még decemberben, már csak a csipke hiányzik a széléről, és utána mutatom Nektek is.




Részemről ennek az RR-nek, és általában véve az RR-eknek vége.
Nem szándékozom az elkövetkezőkben ilyeneket hímezni, vagy ha mégis, akkor nagyon meggondolom, hogy kikkel hímzek együtt.

Dimensions: Fleurs de Paris

Pár napja elkészültem a DIM képemmel.
Szerettem volna még tavaly befejezni, de 2 napot átcsúsztam vele ebbe az évbe.
Nagyon jó volt hímezni, bár a végén a kontúr egy kicsit már nekem is sok volt.
Pedig szeretek kontúrozni, de komolyan.
Még mindig imádom, és ha egyszer erőt veszek magamon, a fekete változatot is ki fogom hímezni.
Csak hát a szemeim ugye nem tudom, hogy fogják bírni.
Jöjjenek a képek:

2010 első bejegyzése

Kívánok mindenkinek boldog, böködésben gazdag új évet!

Jó régen jártam erre, aminek a karácsony előtti hajtás volt az oka. Túléltem valahogy, holtfáradtan, de boldogan zártam be a boltot dec. 24-én délben. Az lebegett a szemem előtt, hogy utána január 12-ig pihenés következik.
Hát persze, ahogy Mónika elképzeli.
A karácsony a szokásos módon telt. Szenteste nálunk vacsiztak a nagyszülők. Vörösborban áztatott aszalt szilvával töltöttem karajt, és pulykamellet sütöttem egyben, mézes- diós kéreggel.
Nagy sikere volt mindkettőnek.
Karácsony első napján délelőtt nővéremék jöttek, majd mindannyian elmentünk anyáékhoz ebédelni. Ebéd után elmentünk keresztanyuékhoz, majd este a tesómékhoz.
Karácsony második napján pedig anyósoméknál ebédeltünk, még szerencse, hogy egy emelettel laknak feljebb, nem kellett messze menni.

Két ünnep közöttre egy kis Ausztriai kirándulást terveztünk, nem messzire, csak ide a környékre.
Persze nem lett belőle semmi.
Hétfő délelőtt kaptunk egy telefon, ami után jött a döbbenet, és a gyász.
Autóbalesetben meghalt Cece ( Horváth Zoltán) csapatunk centere. Nagyon jó ember, jó barát, és nem utolsó sorban egy nagyon jó játékos.
Hétfő, és kedd este közös gyertyagyújtáson emlékeztünk, szerdán pedig a baleset helyszínén állítottunk neki egy ideiglenes emlékhelyet.
Mindez a szilveszterünkre is rányomta a bélyegét, a tervezett buli elmaradt, csendben, itthon szilvesztereztünk.
Most, több, mint egy hét után már egy kicsit könnyebb. Juli, Zolika felesége nagyon kedves levelet írt nekünk, ami egy kicsit enyhít a fájdalmon.
Holnap még kemény lesz, Sopronba megyünk, ott lesz a temetés, szombaton pedig meccs, immár Cece nélkül. Nem merek még rá gondolni sem, mi lesz. A csapat összeomlott, most próbálja felrázni őket az edző több, kevesebb sikerrel.

Ezek után, ugye mondanom sem kell, mennyire ment a hímzés. Hát nem nagyon. Néztem a mintaívet, de mindig Cece arca volt a szemem előtt.
Azért sikerült befejeznem a DIM képemet. 2 napig kontúroztam, a végén már azt hittem, hogy befonom a szemöldökömet is, annyira nem volt hozzá kedvem.
Képet nem tudok igazán jót mutatni, mert nincs természetes fény, ezért bocsi.

Van még "tartozásom", a tavalyi hímzéseim, és az idei tervek, azokról majd egy kicsit később.